A színezékek az élelmiszerek make-upjai. Elsősorban édességeknél, üdítőknél, szörpöknél, puding- és fagylaltkészítményekben alkalmazzák, de a margarinban, a sajtokban és egyes haltermékekben is megtalálható.
részletek
A tartósítószerek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok okozta romlás késleltetésével megnöveljék az élelmiszerek eltarthatóságát. A közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is.
részletek
Az antioxidánsok késleltetik az élelmiszerek romlását (pl. zsírok avasodását, a gyümölcsök barnulását.) Zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumik, pékáruk, fagylaltok tartalmazzák.
részletek
Lehetővé teszik több fázis (például víz és zsír) összekeverését és stabilizálják a keverék állagát. Ez főleg a félkész- és készételek, instant termékeknél fontos.
részletekForrás: német ÖKO-TEST kiadó és a Győri Ökológiai Stúdió
Tatrazin: Egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent. Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.
Kinolinsárga: Szintetikus színezőanyag a patkányokra és az egerekre nézve ártalmatlannak bizonyult. Egy EU szakértői bizottság kutyákon végzett rövid idejű vizsgálata szerint "nem mutatható ki egyértelmű toxikus hatás". Káros hatása az emberre nem ismeretes. Az USA-ban élelmiszerszínezőként tilos használni. Feltehetőleg allergiát okoz.
Narancssárga S: Feltehetőleg allergiát okoz.
Kárminsav: Feltehetőleg allergiát okoz.
Azorubin: Az eddigi állatkísérletek során - nagyobb adag esetén - a legkülönfélébb mellékhatásokat figyelték meg (a vérképre, a tüdőre, a nyirokrendszerre és a hasnyálmirigyre hat). Feltehetőleg allergiát okoz.
Amarant: Szintetikus anyag, amely viszonylag gyakorta okoz allergiát. Az állatkísérleteknél karcinogén és mutagén hatást okozott. Az USA-ban 1976 óta tiltott.
Neukockin, Ponszó 4R: Feltehetőleg allergiát okoz. Az USA-ban betiltották.
Eritrozin: Szintetikus anyag az állatkísérletek azt jelzik, hogy az eritrozin gátolja az idegrendszer normális működését. Egyes vélemények szerint a hiperaktív gyerekeknél fokozott viselkedési zavarokat válthat ki. Az állatkísérletek során erős gyanú merült fel, hogy befolyásolja a pajzsmirigy hormonjának működését (amit részben rákra utaló elváltozások is jeleztek). Feltehetőleg allergiát okoz
Allura vörös: Vörös azo-festék az állatkísérletekben viselkedészavarokat (hiperaktivitást) okozott. Az anyagcseréhez való viszonya tisztázatlan.
Karamell (ammóniás) és Karamell (ammónium-szulfitos): Az állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehérvértestek számát (módosította a vérképet, ami rákkeltő hatásra utalhat). Ausztriában csak a barna sör színezéséhez engedélyezett.
Brillantfekete BN: Feltehetőleg allergiát okoz. Ausztriában csak a kaviár színezéséhez engedélyezett.
Barna FK: Az állatkísérletek májat és szívet károsító hatásra utaltak. Egyidejűleg csaknem valamennyi szerv elszíneződött (vélhetően egy - az E154-ből származó - ismeretlen anyagcsereterméktől). Az USA-ban betiltották.
Barna HTK: A tulajdonképpeni színezőanyag mintegy 20 százalékban tartalmaz be nem azonosított kiegészítő adalékanyagokat. Ezek bizonyos része a vesékben és a nyirokerekben lerakódik.
Annatto, bixin, norbixin: Feltehetőleg allergiát okoz.
Kantaxantin: Természetes anyagként a rákokban fordul elő. Narancsszínű élelmiszerfesték-változatát szintetikus úton állítják elő. Az E161g bár a haleledelben tiltott, a pisztrángok "átszínezéséhez" mégis ezt használják. Kiegészítő anyagként bekeverik a baromfitápszerbe is (a tojássárgája "természetes" színének beállításához ill. a csirke bőrének pigmentálásához). A "szépipar" a barnító szer tablettákban alkalmazta, de használatát szembántalmakat okozó hatása miatt meg kellett tiltani. Az egészségügyi világszervezet (WHO) álláspontja szerint a Kantaxantin májkárosodást okoz.
Titán-dioxid: Fehér színű ásványi adalék. Elsősorban cukorkák, drazsék fehérre festéséhez használják. Mivel eddig alig vizsgálták, a mellékhatásai nem ismertek.
Ezüst: Édességek színezőanyagaként ismeretes, de használják az ivóvíz-fertőtlenítésre is. Az állatkísérletek elgondolkodtató eredményei immunrendszerre gyakorolt hatásról és számos enzim funkciójának blokkolásáról szólnak.
Litolrubin BK: Vörös azo-festék. Hosszútávú kísérletek patkányoknál és egereknél fokozott halandóságot jeleztek. A legkülönbözőbb mellékhatásokat fejti ki a vesére, pajzsmirigyre, lépre és az immunrendszerre. Jelenleg csak sajtbevonatként való felhasználása engedélyezett.
Ceresz-sárga GRN (nincs száma) Cereszvörös G (nincs száma): Azo-festékek. Feltehetőleg allergiát okoznak
Forrás: német ÖKO-TEST kiadó és a Győri Ökológiai Stúdió
Nátrium-szorbát: Az E201 - ellentétben a többi szorbinsókkal - teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) anyagnak bizonyult.
Benzoesav, Nátrium-benzoát, Kálium-benzoát, Kálcium-benzoát: A benzoesav nyomokban számos élelmiszerben mint természetes alkotóelem van jelen (pl. a tejtermékekben, a gyümölcsökben, vagy a mézben). Tartósítószerként adagolva azonban ennek ellenére mellékhatások jelentkezhetnek. A benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben betiltották. A macskáknak már 5 ezreléknyi is halálos lehet. Az E210-213 az embernél viszonylag gyakran vált ki allergiát (asztmát, csalánkiütést). Az L-aszkorbinsav (E300) jelenlétében a benzoesavból benzol képződik.
Fennáll a gyanú, hogy lebomlásnál megterheli a májat. Érzékeny embereknél - különösen az aszpirin-allergiásoknál - allergiát (asztmát, csalánkiütést) okozhatnak.
E214 Etil-(p-hidroxi-benzoát), E215 Nátrium-etil-(p-hidroxi-benzoát), E216 Propil-(p-hidroxi-benzoát), E217 Nátrium-propil-(p-hidroxi-benzoát), E218 Metil-(p-hidroxi-benzoát), E219 Nátrium-metil (p-hidroxi.benzoát): A PHB-észterek átlagon felüli gyakorisággal váltanak ki allergiás reakciókat. Görcsoldó képességük több, mint százszorosa a nátrium-benzoeáténak (E211). Az élelmiszernek fémes mellékízt adnak. Érzékeny embereknél allergiás tüneteket okozhatnak.
E
220 Kén-dioxid, E221 Nátrium-szulfit, E222 Nátrium-hidrogénszulfit, E223 Nátrium-metabiszulfit, E224 Kálium-metabiszulfit, E226 Kálcium-szulfit, E227 Kálcium-hidrogénszulfit, E228 Kálium-hidrogénszulfit: A kén-dioxid és a kénessav sói (szulfitok) nemcsak tartósító, hanem szépítőszerek is. A legáltalánosabban használt, legősibb adalékanyagok egyike. Az élelmiszerekben a szulfitok bontják a B1 vitamint. A szulfitra érzékeny embereknél fejfájást, rosszullétet vagy asztmarohamokat idézhet elő. Ismertek anafilaxiás sokk (a legsúlyosabb allergiás reakció) miatt bekövetkezett halálesetek is.
Főleg a fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használják. Kiszámíthatatlan reakciókat okozhat: egyeseknél rosszullétet, fejfájást, hasmenést - rosszabb esetben anyagcsere- vagy idegrendszeri zavart. A kén-dioxidról rákkeltő hatás feltételezhető (ugyanis más anyagokkal együtt hatva elősegíti a rák kialakulását).
Bifenil, o-fenil-fenol, Nátrium-o-fenil-fenolát: A citrusfélék gombaölő szere, amelyet legtöbbször kombinálva alkalmaznak. Tulajdonképpen peszticideknek számítanak. Az állatkísérletek során elősegítették a hólyagrák kialakulását (főleg E232 és E233 kombinációi). Az E230 adalék már az élelmiszeripari gyártóüzemekben is több halálesetet okozott. Vigyázat! A citrusfélék hámozásakor az adalékanyag egy részét ujjunkkal rávihetjük a gyümölcs húsára. Mivel esetenként a narancs, citrom, stb. csomagolópapírját is ezekkel az anyagokkal itatják át nedvesség ellen, inkább ne engedjük a gyereket ezzel a papírral játszani!
Tiabendazol: A banán penészgomba elleni védőanyaga. Ezen kívül orvosság is, amelyet kiegészítőleg, peszticidként is felhasználnak. Az egerekkel folytatott kísérletek során veseártalmat és fejlődési rendellenességeket tapasztaltak. Az E230-234-gyel kapcsolatos pontos toxikológiai vizsgálatok még hiányoznak. A kezelt citrusfélék és a banán héjától addig is óvakodjunk!
Natamicin: Bevált, a szervezet számára könnyen kezelhető szer: nemi betegségek, lábgomba és szájpenész elleni antibiotikum (gombaölő szer). Ezidáig csak recept ellenében, vagy bolti sajtféleségekkel lehetett beszerezni. A tervek szerint az EU-ban szárazkolbász- és szalámiféleségek tartósítószereként engedélyezik. Kiterjedt élelmiszeripari alkalmazása esetén félő, hogy nő a kórokozók vele szembeni ellenállóképessége, ami csökkenti a natramicin gyógyszerként való alkalmazási lehetőségeit.
Hexametilén-tetramin: Univerzális felhasználású szer, melyet orvosságként köszvény és húgyúti fertőzések esetén is alkalmaznak. Formaldehiddé alakul. Tartósítószerként való használata eddig kizárólag a Provolone-fajtájú sajtok esetében engedélyezett.
Dimetil-dikarbonát: Úgynevezett hidegcsillapító anyag, amit főleg üdítőitaloknál és dobozos teánál használnak. A dimetil-dikarbonát közvetlenül a hozzáadás után feloldódik, miközben mindenféle mellékreakciókba lép a semlegesítendő mikrobákkal, és az élelmiszerben lévő egyéb anyagokkal. Többek között - nyomokban - metil-karbamát képződik (a karbamátot peszticidként is alkalmazzák).
Kálium-nitrit, Nátrium-nitrit, Kálium-nitrát: A nitrátok és nitritek súlyos környezeti-egészségi veszélyei (a trágyázással kapcsolatosan) naponta kerülnek terítékre. Ennek ellenére pl. a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitrát tartalma a tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat(E251, E252) ezenkívül a kemény, szeletelhető sajtok tartósításához és érlelt halkészítmény-különlegességek érleléséhez is használják. A szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak át, ez utóbbi a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását.
A nitrátok különösen a kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolják a vörösvértestek oxigénfelvételét, ami cianózist (ún. kékbetegséget) válthat ki.
Propionsavak, Nátrium-propionát, Kálcium-propionát, Kálium-propionát: A propionsav különböző élelmiszerek természetes alkotórésze. Patkányoknál az előgyomorban rákhoz hasonló elváltozásokat okozott. Egyes szakvélemények szerint ránk nézve ártalmatlan, mivel az embernek nincs előgyomra. 1988-ban Németországban betiltották, de az EU engedélyezte bizonyos kenyérfajtákhoz.
Borsavak, Nátrium-tetraborát (borax): Az EU mint a kaviár tartósítószerét engedélyezte (eddig ott is tiltott volt). A borátok erősen toxikus hatású anyagként ismertek, amelyek ráadásul a szervezetben felhalmozódnak. Mérgezés esetén ismert ellenszere nincs!
Klór, Klórdioxid: Az ivóvíz klórozására (csírátlanítására) használják. A klórból kloroform keletkezhet, ami zuhanyozáskor belélegezve, vagy a bőrön át jut a szervezetbe. A klórozott víz ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A klór hasznosságának - higiéniai szempontból kifogástalan ivóvíz, vagy a mellékhatások - összevetése egyedi mérlegelést igényel. A tartósítószerek mind károsak az egészségre!
Forrás: német ÖKO-TEST kiadó és a Győri Ökológiai Stúdió
Propil-galiát: Csecsemőknél életveszélyes mérgezést válthat ki. Bár bébiételekbe tilos tenni, de olyan gyermekélelmiszereknél, mint például a marcipán, a nugát és a rágcsálnivalók engedélyezett. Allergiát okoz, az E311-es származéka Ausztriában tiltott.
butil-hidroxi-anizol: allergiát okoz (állatkísérletek során rákkeltő hatásúnak bizonyult), használatát csak néhány terméknél engedélyezik, mint például a rágógumik.
Forrás: német ÖKO-TEST kiadó és a Győri Ökológiai Stúdió
Korragén (gyöngyzuzmó): ártalmas az egészségre
Guargumi (guar gyanta): a mérgező guar (gyomnövény) magvaiból nyerik, amelyek különböző káros anyagokat tartalmaznak. Allergiát okozhat
Tragantmézga: allergiát okozhat
(karboxi-metil)-cellulóz: allergiát okozhat
Forrás: német ÖKO-TEST kiadó és a Győri Ökológiai Stúdió
Lehetővé teszik több fázis (például víz és zsír) összekeverését és stabilizálják a keverék állagát. Ez főleg a félkész- és készételek, instant termékeknél fontos
Zsírsavak: egészségi szempontból nem károsak. Savanyúságot szabályzó anyagok. Kellemes savanyú ízt adnak az élelmiszernek, és tartósítnak. Burgonyatermékek, pékáruk, kenősajtok és koffeintartalmú üdítőknél használatosa, mint pl. a kóla.
Difoszfátok: A legvitatottabb adalékok közé tartozik.
Forrás: német ÖKO-TEST kiadó és a Győri Ökológiai Stúdió
A mmónium-klorid (szalmiák): ártalmas az egészségre
Gutaminsav: ezek az ízfokozók váltják ki egyes embereknél az úgynevezett „kínai étterem-jelenséget” (halántéktájú nyomást, valamint a hát- és fejfájást). Étvágynövelő hatásuk elhízáshoz vezet. Szapora szívdobogást okozhat.
Nátrium-glukonát: ártalmas az egészségre
Kálium-gutamát: ártalmas az egészségre
Kalcium-diglutamát: ártalmas az egészségre
Ammónium-gutamát: ártalmas az egészségre
Magnézium-diglutamát: ártalmas az egészségre
Aszpartam (édesítőszer): érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rosszullétet, allergiás reakciókat okozhat.
